vallás

A XIX. század első harmadában a lakosság Egyházasbástban római katolikus. Egy 1845-ös jelentés szerint (Schematismus venerabilis cleri Diocesis…1845) „Egy-Házas-Bást” Szent Miklós védőszent oltalma alatt áll, parókiája már 1307-ben megvolt. A lakosság nyelve a magyar és túlnyomó többségük a római katolikus vallást hirdeti. Egyházasbást lélekszáma 543, ebből római katolikus 532, evangélikus pedig 11. A plébános Bikszögi Gotthardt József. Ide tartozik az almágyi gyülekezet, Óbást és Vecseklő lakossága. Ezzel Egyházasbást anyaegyháza a környék egyik legnagyobb vallási központja.

Az  1862-ben megjelent vizsgálat szerint (a megye falusi jegyzőinek nyelvismeretéről készített kimutatás) Egyházasbást „színtiszta magyar nyelvű”. Ekkor már élnek itt zsidók (izraeliták) is, névszerint a Bernát (írják Bernáth-nak is) valamint a Spitzer famíliák, akik ellentétben a helybéli lakossággal, nem mezőgazdasággal, hanem kereskedéssel foglalkoznak és megalapítják az Egyházasbásti Izraelita Hitközséget. A század közepén kerül községünkbe birtokosként a nemes (szűgyi) Trajtler család, mely nem a katolikus hitvallást követi, hanem a lutheránust. 1862-ben az egyházasbásti római katolikus egyháza várgedei kerületbe tartozik, leánygyülekezetei Gesztete, Péterfalva, Sőreg, Várgede, Zabar, valamint Almágy mint fióktemplomos hely. A hét falu katolikus lakossága 912. Az 1887-es jelentések szerint Egyházasbást védőszentje Szent Miklós, katolikus híveinek száma 438. A lakosság nyelve Fibinger Ferenc plébános szerint a magyar. Az egyházi felügyeletet Ruby Anton végzi. (Első anyakönyvi bejegyzés 1729-ből származik.) Egyházasbást leánygyülekezetei: Óbást, Vecseklő, Almágy. Az összkatolikusok létszáma 1391. Az a pár protestáns család, amely a faluban él a Gortvakisfaludi református anyaegyházhoz tartozik Ajnácskővel, Sőreggel, Utaspusztával, Cereddel, Vecseklővel együtt. Összesen 53-an vannak, lelkészük Bartók János. 1899-ben falunkban 539 lakos beszél magyarul a vallási megoszlás pedig a következő: 518 római katolikusnak vallja magát, egy evangélikus és két református valamint 19 zsidó (izraelita)  hívő is van a faluban. A század első esztendeiben a római katolikus hívek a székesegyházi főesperesség várgedei alesperességébe tartoznak, az alesperes Stefánik János címzetes kanonok volt. Egyházasbásthoz, és így Fibinger Ferenc plébános „gondviselése alá tartoznak” Óbást és Vecseklő hívei is, számszerint 1899. Ekkor szolgál rövid ideig Egyházasbástban Novák Ernő. 1910-ben a település lakossága 610. Ebből négy református vallású és 18 „egyéb” vallást gyakorol. A településen tevékenykedő plébánosok a huszadik században: Fibinger Ferenc, Novák Ernő, Krosnyitczky János, Dráveczky Kálmán, Lőrincz István, Weis József, Dr.Czuczor Ferenc, Csúz Gyula, Bacskai Barnabás, Szabó Pál, Majoros Gábor, Lupták Jaromír.