Mesés anyák napja - pünkösdi hagyományőrző palóc fesztivál

Pünkösd vasárnapján nemcsak az egyházi ünnep jelenősége volt hangsúlyos Egyházasbástban, hanem az Anyák napját is ekkor tartották a településen. Az alkalomra Palóc fesztivállal készült a helyi általános iskola, egy olyan rendezvénnyel, mely a palóc gyökerek ápolását, a hagyománytisztelet is szem előtt tartva kapcsolódott az egyházi és világi ünnepekhez, hidat képezve közöttük.

 

(Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe az egyház tanítása szerint. Pünkösd vasárnapján hirtelen szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, mely betöltötte a házat, ahol Mária és a tanítványok ültek. Lángnyelvek jelentek meg előttük, melyek leszálltak mindegyikükre. Aztán a tanítványok különféle nyelveken kezdtek beszélni. A pünkösd az egyház születésnapja. Liturgikus szine a  piros. Az ünnep természetes jelképei a zöld ág és a rózsa. A májusfa, a zöldág a természet megújhodásának a szimbóluma és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka is, szerelmi ajándék. Pünkösd ünnepét húsvét után az ötvenedik napon tartjuk, görög nevének pentékoszté a jelentése is ötven.)

 

A program vasárnap délután kettőtől kezdődött és  pünkösdi népszokásokat is felsorakoztatott – a legismertebbek közül, mint a  törökbasázás, tavaszköszöntés, a borzakirály, a rabjárás, májusfatánc és döntés, stb. a király és királyné-választás volt a leghangsúlyosabb, amely a palóc vidékeken különös jelentőséggel bírt. A gyerekek, akik  most hallottak először a játékról, gyorsan megszerették.  Szkanderezéssel döntöttek - Deák Dániel lett a legerősebb a fiúk között és így a pünkösdi király, aki királynőt válaszott a lányok közül  Parádi Blanka személyében. A pünkösdi és palóc hagyományok így is összekpacsolódtak a rendezvényen, mely címében azonban a palóc identitást erősítette. A fesztiál szervezői azonban nem csak a népszokások, dalok, táncok felelevenítésére vállalkoztak, hanem mesemondó versenyt hirdettek, ahol palóc népmesék felsorakoztatása volt a cél hűen a nyelvjárás szabályait is előtérbe helyezve, mármint jó palóc beszéd szerint.

 

(Történelmi háttere pedig a következőkben gyökerezik: első említése a nagykürtési nótárius 1656-ból származó számadáskönyvében található a következő bejegyzés:   „Tiz pár gyöngyházaskéseket vettem palócoktól.“  1880-ban Pintér Sándor a palóc szónak síkon, gyepenlakó jelentést tulajdonít. Jerney János lengyel és orosz krónikák adatainak felhasználásával a palócok /polovcok, polovecek/ hunszkita népcsoportba tartoztak. Pápay Sámuel szerint a palócok Nógrád, Gömör, Heves és Borsod vidékén éltek. Hollók Imre, aki a püspöki liceumtanára volt Rozsnyón 1836-ban alapos értekezést közölt a Tudománytárban „Észrevételek a gömöri barkók szójárásáról„ címmel. Dolgozatában több gömöri falut barkónak minősített: Sajópüspöki, Szentsimony, Gesztete, Egyházasbást, Zabar, s megállapitotta, hogy a barkó és a palóc szó ejtés jobbadán egyezik.)

 

A program a szervező általános iskola fő célját az olvasásfejlesztést is szem előtt tartotta. Nem csak az intézmény tanulói szálltak azonban versenybe, hanem a felmenő, almágyi iskola diákjai is. De üde színfolt volt, hogy fellépett egy anyuka óvodás kislányával vagy egy tehetséges fiatalember is a településről. Természetsen mesét mondtak a pedagógusok is.Jakab Péter: Hogyan keletkezett a gomba?,  Jakab Krisztina: Az okos lány, Parádi Blanka: Őzikekirályné, Horváth Elizabeth Nikola:  A rest macska, Horváth Barbara: A paripa és a szamár, Horváth Erzsébet: A rest lány, Horváth Monika: A gonoszmostoha, Pacik Lúcia : A pap és a kántor, Horváth Gabriella: CsalókaPéter, Mihalik Annamária: A gyönyörű királykisasszony, Deák Dániel: A bolondok, Nagy Monika: A makrancos lány, Mihály Valéria: A palóc meg az egri nagytemplom, Sonkoly Dalma, Horváth Richard: A bolondfalu, Kocman Mihály: A bugyutaember című gömöri és palóc népmeséket, Deák Annamária: Zebegényi Olga Mese a varázstűről, Mihalik Anabella: Petőfi Sándor Anyámtyúkja című költeményeit mondta.

 

A mesemondó verseny minden jelenlévő számára győzelemmel ért véget:  emléllappal, mézeskaláccsal és csokoládéval távoztak a fellépők az újbásti kultúrházból. A fellépést követően pedig finom gulyást, üdítőt, édességet kóstolhattak a résztvevők az önkormányzat jóvoltából. Az estig tartó program táncházzal végződött. A zenét Horváth  Richard szolgáltatta.

                                                                                                                                   (Mihály Valéria beszámolói alapján)