iskola

A XVIII. század hetvenes éveire az egyházasbásti iskola – mely már több mint száz éve működik – valamiféle központi szerepet játszik a Gortva patak környékének településeinél, ugyanis ide járnak iskolába Ajnácskőről, Almágyból és Dobfenékből a gyerekek. Mindezek ismeretében már nem is lepődünk meg azon az egyházi kijelentésen miszerint (1665 környékén) lett a Medves vidékének úgy egyházi mint iskolai központja. Persze a XVIII század iskolaügyi helyzetének megítélését valamint funkcióját nem szabad a XXI. századi ember szemével szemlélni, hiszen ekkor még teljesen mások voltak a viszonyok, más volt a szülők hozzáállása, ami bizony nagyban eltért a mai megszokott iskolarendtől. Így történhetett meg az a nem mindennapi eset is Egyházasbástban, amit a helybéli tanító írásban jelentett az előljárónak, hogy tudniillik 1771-ben egyetlen gyereke sincs, aki iskolába járna.
1865-ben viszont már az egész várgedei kerületből az egyházasbásti iskolába járnak a legtöbben, vagyis 90 iskolakötelest jegyeztek fel, akik ténylegesen látogatják az iskolát. Iskolai jelentés szerint Egyházasbást lakossága 1868-ban 510. Ekkor már valamit csökkent az iskolaköteles gyerekek száma, ugyanis csak 20 fiú és 23 lány látogatja az „oskolát”. Az elemi iskola (tanoda) három osztályú és római katolikus, alapította és fenntartja a község. Az iskolának nincs semmiféle alapítványa. A tanépület vályogból van, valamikor 1799-ben építették. Az iskola felszereltsége nagyon gyenge és rossz állapotban van és olyan silány, hogy a járás egyik leggyengébben felszerelt iskolájának van titulálva. Az egész osztályban mindössze öt darab rossz szék található és egy tábla. A gyerekek a tanítás alatt a földön ülnek, sem szekrény, sem fogas nincs a teremben. A tanító Fejér János, aki már 35 esztendeje tanítja a diákokat az írás és olvasás tudományára. Fizetése mindössze a tandíjból áll, mely nagyon kevés, hisz ez nem több mint esztendőnként egy-egy gyerektől 20 korona. A tandíjjal sok vesződsége van Fejér Jánosnak, hisz év vége felé szedi be a szülőktől és bizony vannak családok, kiknek három esztendei lemaradásuk is van a tandíjjal kapcsolatban. A tantermen kívül két kisebb helyiség szolgálja  a tanítót, az egyik a szoba, a másik a kamraféleség, mely hálószobának szolgál. A gyerekek hat éves kortól járnak az iskolába tizenkét éves korukig. A fiúk és lányok a közös tanteremben tanulnak. A statisztikai kimutatások szerint Fejér János 1847-től 1867-ig 860 gyereket tanított, ebből 400 volt a fiú. A gyerekeknek általában könyvük nincs, erre ugyanis a szülők nem hajlandók áldozni, így a tanítás ugyancsak döcögősen halad. Felsőbb „tanpályára” nem jelentkezett egy tanuló sem. Az iskolai felügyeletet a helybéli római katolikus plébános gyakorolja, fél évenként ellenőrzi az iskolát, ugyanis ő van kinevezve az iskola igazgatójának is.
A második világháborút követően 1945. szeptemberében kezdi meg a működését az iskolai oktatás, természetesen szlovák nyelven. Ebbe az iskolába a helybeli szülők csak nagyon kevés gyereket írattak be.
1950 szeptember 1-én megnyílt Egyházasbástban is a magyar nyelvű iskola, melyet ekkor 8 éves középiskolának neveztek. Az iskolai tanévet az igazgató Reisz Gyula nyitotta meg, aki mint egyedüli tanerő kezdte meg az oktatást az iskolában. Az iskola felszerelése nagyon szerény volt. Csak egy tanterem állt rendelkezésre. Könyvek, taneszközök még nem léteztek, csakúgy mint a tanterv. Az iskola ajtók és ablakok nélkül tátongott, bútor egyáltalán nem volt benne. Ami bútor megtalálható volt az épületben az a szlovák iskola tulajdonát képezte. A falu vezetősége valamint a lakosság mindent megtett azért, hogy működőképes állapotba kerüljön az iskola. Szeptember végére nagy nehézségek árán beszerzik a télire való tüzelőt. A sídi iskolából kapnak kölcsön padokat, asztalt pedig a Helyi Nemzeti Bizottság biztosít. Igen nehéz körülmények között, de mindenki nagy örömére végre megindulhatott a magyar nyelvű oktatás. Az iskola vonzáskörzetébe tartozott Egyházasbáston kívül  Tajti, Óbást, Vecseklő, Medveshidegkút valamint Bakóháza. Az első évben Tajtiról 7, Óbástból 27, Vecseklőről 18, Medveshidegkútról 11, Bakóházáról pedig 2 gyereket írattak a szülők az egyházasbásti iskolába.  Az első évben összesen 123 kisdiák kezdte meg iskolai tanulmányait. Szeptember 20-án kerül az iskolába Vilkéről Longai Béla, majd őt követik október elsejével Mag József, Hupka László és Szóbarát Elemér. Négy osztályban folyik a tanítás. A hitoktatást Lőrincz  István helybéli plébános vállalja. Hupka Lászlót megbízzák a kis létszámú szlovák iskola igazgatásával is. Mivel a tanítóknak nincs tantestületi irodájuk az ún. Harangozóházban húzzák meg magukat. Az iskola takarítását Mede Margit vállalta el. A következő évben nagyobb átalakítást eszközölt a falu az iskolaépületen. Kijavították a tetőszerkezetet, kívülről és belülről kifestették az épületet. Az osztályok száma hatra emelkedik, mivel a beíratott tanulók száma 199. 1952-ben az iskolát újra bővítik. Már három tanteremben folyik az oktatás. Új tanítók is érkeznek Varga Mária, Fajd Dezső, Tóth Árpád személyében. Még ebben az iskolai évben megkapják az első tanszereket.
1954-ben az iskola diákjai bekapcsolódnak az országos szpartakiád versenybe és olyan sikeresek, hogy Mag József vezetésével eljutnak Prágába az országos versenyre. Ekkor már itt tanít Tamás István, Reisz Gyuláné, Urbancsok Mária, Brehely Erzsébet, Samu Béla Blaskovics Géza, Kisbenedek Barna. 1956-ban már hat osztályban tanul az iskola 178  tanulója. A pedagógiai tevékenységet 8 tagú testület látja el. Új tanítók is érkeznek az iskolába: Szőke István, Szó Sándor, Hulitka Ervin, Mag Zoltán. 1958-ban távozik a faluból az iskolaigazgató Reisz Gyula és az iskola irányítását Lőrincz Irén veszi át. Ekkor kerül az iskolába Lőrincz Albert, Balogh Petronella és Agócs Dezső. Ekkor kerül sor az első pioníravatásra. 1959-ben az iskolában megjelennek az első szakos, egyetemet, főiskolát végzett pedagógusok: Nagy József, Mag Albert Flórián és Ádám Tiborné Borteleki Lilla. Ebben ez évben párthatározat hatására befejeződik a vallásoktatás az iskolában. Az iskolát 160 diák látogatja, őket 6 pedagógus oktatja. Az 1961/62-es iskolaévben új nevet kap az iskola és hivatalosan mint Alapfokú Kilencéves Iskola szerepel. 1963-ban kerül az iskolába Csomor János pedagógus, aki hosszú időn át meghatározza a falu kulturális és gazdasági életét is. Kinevezik a magyar és szlovák iskola igazgatójának is. Már 6 terme van a magyar iskolának és 11 pedagógus oktatja a 226 gyereket. Az „elemisták” délután járnak a tanítási órákra és itt a főiskolát végzett Zsemlye Edit foglalkozik velük. Az új tanítók Varga László, Köböl Sándor, Virág Rozália, Zibrin Irén, Rusnák János és Gyetvai István.
1964-ben nyolc osztálya van az iskolának, a diákok száma pedig 226.  12 tanító végezte a foglalkozásokat. Új tanítók érkeztek a faluba: Molnár Istvánné, Kovács Erzsébet, Molnár István, Szókovács Zoltán. A szlovák iskolában Kovács Anna tanítónő jelentése szerint nagyon kevés a gyerek. Számuk évről évre csökken. (Kovács Annát követi Malatincová Angelika, Brusniakova Tatiana, Stieranková Helena, Murková Eva és Sticová Anna.) 1966-ban átalakítják a magyar iskolát. Egy tágas, világos műhelyt hoznak létre és hamarosan megérkeznek az új segédeszközök is: hanglemezjátszó, filmvetítő, magnetofon és több mágnes tábla. Bevezetik az iskolába a vízvezetéket és betonjárdát építenek az udvarra. Ebben az esztendőben 255 gyereket tartanak nyilván az iskolában. Ez a legtöbb az iskola történetében. Több új pedagógus érkezik az iskolába az 1965/66-os tanévben: Kovács Júlia, Simon Magdolna, Kuzma Mihály, Pál Gyula, Micsurda Márta, Szőke Éva, Kovács Éva, Mede Éva, Pierschala József, Kolynok Erzsébet, Gyömbér Sarolta, Szojka József. Ebben az évben szervezik meg az első tánciskolát, mely nagysikerű próbabállal ér véget. 1967-ben elkezdik az iskolai konyha építését és ezt 1969-re be is fejezik. Igaz nem használják rendeltetésszerűen, ugyanis tornateremként működtetik. Az iskolát kívül és belül átfestik. Az iskola újabb segédeszközöket kap. Az osztályok száma 9 és már 7 tanteremmel rendelkezik az iskola, ahol 16 tanító oktatja a tanulókat: Kós Margit, Balogh Julianna, Kovács István, Sikúr Irén, Szekeres Margit, Pál Zoltánné, Tóth Ibolya, Anderkó Ildikó, Balogh Valéria, Balogh Éva. Nagy sikert könyvelhetett el az iskola az 1969/70-es iskolai évben. A diákok egy csoportja ugyanis bekerült a szlovákiai növénytani olimpiára, ahol szép eredményt ért el. 1972-ben a magyar  iskolát 199 gyerek látogatja és 15 pedagógus oktatja őket. Ekkor az iskola új audiovizuális segédeszközöket kap. Az egyik diák, Molnár István kimagasló sikereket ér el a fizika terén, sikeresen képviseli az iskolát a kerületi fizikai olimpián. Az új tanítók névsora: Körösi Mária, Szegedy László, Juhász Gyuláné, Molnár Katalin, Hanyus Erzsébet, Blaskovics Mária, Kovács Mária, Hurková Eva.  1973-ban a magyar iskolában 184 gyerek tanul, a tanítók száma pedig 13. Új osztályt is nyitnak és új tantestületit kapnak a pedagógusok. Az iskola udvarát brigádmunkában sártalanítják. A szlovák iskolába új tanerő érkezik Sticová Anna személyében, majd az ő tevékenysége alatt fejezik be a tanítást jő öt esztendő múlva, hiszen nem lesz kit tanítani. A magyar iskolába is érkeznek új tanítók: Molnár Jolán, Magdeme Rozália, Gyurán László és Csirke Ferencné Lázár Magda. A pedagógusok és diákok nagy örömére 1974-ben megnyitják az új modern, minden igényt kielégítő iskolai étkezdét. Az év folyamán a tanulók sítanfolyamon, úszótanfolyamon valamint közlekedési  iskolázáson vesznek részt. Megkezdődik a hűségeskü-tétel. 183 gyerek látogatja az iskolát. 9 osztályban folyik az oktatás 13 pedagógus felügyelete alatt. Ekkor kezdődik a napközi osztály üzemeltetése is. Egy új tanító érkezik az iskolába Bozó Róbertné Szívós Edit.
A következő évben az iskolát 179 gyerek látogatja, akikkel 17 pedagógus foglalkozott. Új tanítók is érkeztek: Jósvai Lászlóné Marek Mária, Bálint Edit, Babús Katalin, Tóth Vilmos, Pelle Olivér, Patakyné Juhász Margit és Varga Ottóné.
1977-es tanévet még elkezdte a szlovák iskola, de már csak pár gyerekkel. Az iskolaév felénél megszűntették az iskolát. Utolsó pedagógusa Sticová Anna volt. A magyar iskolát 184 gyerek látogatta és 15 pedagógus tanította őket. Új tanítók érkeztek a faluba: Reisz Gyuláné Halász Éva, Szókovácsné Kövér Katalin, Czikora Ágnes és Majoros Mária. 1978-ban az iskolába 190 gyereket írattak be a tantestület létszáma 20 fő. Kilenc osztályban tanulnak a gyerekek, a napközi osztályt kettőre bővítik. Az új tanítók: Tóth Erzsébet, Karászek Éva, Mede Ágnes, Sallay Gyula és Tóth Judit. A következő évben felsőbb határozatra megszűntetik az Egyházasbásti Alapiskola felső tagozatát. Az 5-8 évfolyamokat Gömöralmágyba irányítják át, így Egyházasbástban csak az 1-4 évfolyamok maradnak. Ekkor már csak 62 gyerek jár az iskolába és négy osztályban Habodász Éva, Habodász Ilona, Hulitka Eszter és Mede Júlia foglalkoznak a gyerekekkel. 1982-ben lebontják a régi tantestületi szobát, az egykori Harangozóházat, és helyén elkezdődik egy kisegítő iskola építése, mely a tervek szerint bentlakásos iskola lesz fogyatékos gyerekek számára. A magyar iskolába ekkor 63 gyerek jár. 1983-ban az iskolában 66 gyerek tanul hat tanító felügyelete alatt és két napközi osztály működik. Új tanítók érkeznek: Pál Katalin és Molnár Judit. Az iskolába évről évre kevesebb gyereket íratnak be, a 66-os létszámot már soha nem éri el. 1980-ban 60 a beíratott gyerekek száma és három osztályban tanulnak 5 tanító felügyelete alatt. Új tanító érkezik a faluba Magdeme Katalin. Igazgató váltásra is sor kerül, hiszen az 1963-től itt tevékenykedő és igazgatói tisztséget betöltő, a kultúra egyik meghatározó személyisége Csomor János nyugdíjba vonul és helyét ifjabb Reisz Gyula foglalja el. Tető alá kerül az új bentlakásos iskola, mely kisegítő iskolának készült a Járási Nemzeti Bizottság iskolaügyi szakosztályának döntése alapján. 1988-ban a helybéli iskola új padokat kap és Majoros Gábor plébános jóvoltából megindul az iskolában a hitoktatás. Sajnos az iskolát ekkor már csak 47 diák látogatja, a következő évben 43. Az oktatás 2 osztályban folyik 4 pedagógus vezetésével. A diákkönyvtár bővül, már több mint 330 kötetből áll. A bársonyos forradalom évében az iskolát 51 gyerek togatja, az óvodába 31 gyerek jár.

                                                                 G. Kovács Gyula: Egyházasbást története című monográfiája alapján