Füleki vár

Újbásttól mintegy harminc kilométerre látogatható a Füleki vár. A várhegy a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet része, amely Szlovákia legfiatalabb tűzhányóit foglalja magába. A kővárat valószínűleg a Kacsics nemzetség építtette még a tatárjárást megelőzően (1241 előtt). A vár első ismert tulajdonosa Fulkó rablólovag volt, akit 1246-ban „mezítelenül” vívandó lovagi viadalra ítéltek és megfosztottak birtokaitól. A XIV. században birtokosai közt találjuk Trencséni Csák Mátét, várnagyai azonban ebben a században rendre Borsod és Gömör ispánjai voltak. Fülek 1544-ben „ősi jogon” Bebek Ferenc gömöri főispán tulajdonába került. Az ő idejében zajlott le a vár széleskörű modernizációja, Alessandro da Vedano olasz hadi építész tervei alapján történő kibővítése. Szolgált itt ebben az időben egy a forrásokban Aethiops néven emlegetett szerecsen szolga, aki felfigyelt a fellegvárban egy őrizetlen ablakra, mely szemétledobálásra szolgált. Figyelmeztette a szécsényi Hamza béget, hogy ezen keresztül a vár könnyen bevehető. 1554-ben a török véghez is vitte Aethiops tervét. A vár így 39 évre az Oszmán Birodalom legészakibb szandzsákjának központja, a település pedig a mai Szlovákia területén az egyedüli ilyen szintű közigazgatási székhely lett. A vár császári csapatok általi elfoglalása után 1593-ban 2400 muzulmán hagyta el az erődítményt, az asszonyok némelyike annyira teleaggatta magát aranyékszerrel, hogy alig bírt járni. Fülek a XVII . század elejére a szélesebb vidék egyetlen „töröktől biztonságos” helyévé vált. A menedékhely távoli területekről is vonzotta a nemességet, ekkoriban 30-40 nemesi família tartott fenn házat vagy kúriát a városkában. A század első felében három környező vármegye – Nógrád, Pest-Pilis-Solt és Heves-Külső-Szolnok – is itt tartotta nemesi közgyűléseit és törvényszékeit. A vár kapitányai ebben a korszakban a magyar történelem ismert alakjai Bosnyák Tamás, Wesselényi Ferenc és II . Koháry István voltak. A török szultán 1682-ben budai Ibrahim pasát szövetségeseivel, az erdélyi fejedelemmel és Thököly Imre kuruc vezérrel küldte Fülek ellen. Az erősségbe a környéket elözönlő hadsereg elől sokan bemenekültek, így odabent a 700 fős őrség mellé érkezőkkel együtt mintegy 4.000 ember zsúfolódott össze. A 64 ágyúval felszerelt várvédő sereget II . Koháry István várkapitány vezette. A vár alatt fokozatosan ötvenezres sereg gyűlt össze. Az ostrom folyamán ugyan történt néhány kísérlet a vár felrobbantására, de végromlását a török pasa parancsára véghezvitt gyújtogatás, valamint a várfalak és bástyák emberi erővel történő lerombolása okozta. A szultán a sikeres füleki ostrom után felkínálta Thökölynek a magyar királyi koronát, ő azonban csak a Felső-Magyarország fejedelme címet fogadta el.